Profil & származás
A boerboel, más néven dél-afrikai masztiff, egy lenyűgöző és erős kutyafajta, amely Dél-Afrikából származik. A berboelt mastiffszerű megjelenése, valamint kiváló őrző- és házőrző képességei jellemzik, és az évek során számos követőre tett szert. Az alábbiakban mélyebben elmélyedünk ennek a lenyűgöző fajtának a történetében és eredetében, megvizsgáljuk jellegzetes tulajdonságait és temperamentumát, valamint hasznos tippeket adunk a boerboel kutyák gondozásához és neveléséhez.
A berboel eredete és története: Dél-afrikai masztiff
A boerboel eredete a 17. századig nyúlik vissza, amikor a holland telepesek valószínűleg nagy és erős kutyákat, úgynevezett "Bullenbijter"-eket hoztak magukkal hazájukból, hogy megvédjék magukat a veszélyektől. E csoport egyik ismert alakja Jan van Riebeeck volt.
Idővel a Bullmastiff a brit bevándorlók révén érkezett Dél-Afrikába. E fajta keresztezése más kutyákkal, például a nagy dán doggal, vezetett a boerboel kialakulásához. Ez az erős kutya képes volt felvenni a harcot a nagy afrikai ragadozókkal, és a farmok megbízható őrzőjeként használták, hogy megvédje azokat a vadállatoktól és a marhatolvajoktól.
A boerboel fajtát a Dél-Afrikai Kennel Szövetség (Kennel Union of South Africa ) ismeri el, amely a Nemzetközi Kynológiai Szövetség (FCI) teljes jogú tagja.
| Alternativ név | Farmer dóga, dél-afrikai masztiff |
| Származás | Dél-Afrika |
| Várható élettartam | 10 - 12 év |
| Ápolási szükségletek | alacsony karbantartási igényű |
| Aktivitási szint | átlagos vagy magas |
| FCI | Nem ismert |
| AKC | munkacsoport |
| KC | Nem ismert |
A fajta tartása, jelleme és temperamentuma
A berboel jellemvonásai: Egyedi és hűséges társ.
A boerboelek nyugodt és higgadt természetükről ismertek. Jellemző rájuk az önbizalom, a rettenthetetlenség, a bátorság és az erős védőösztön, anélkül, hogy idegesek vagy agresszívak lennének. Kiváló idomíthatóságuknak és irányíthatóságuknak köszönhetően gazdájuk engedelmes és hűséges társává fejlődnek.
Tapasztalt házőrzőként a berboel nem hagy ki semmit, és gyorsan különbséget tud tenni barát és ellenség között. Veszélyes helyzetekben ösztönösen védelmező szerepébe lép, és félelem nélkül száll szembe minden betolakodóval.
A családban a berboel intenzív, erős kötődést alakít ki minden tagjával, és különösen szeretetteljes játszótársa a gyermekeknek. A gyerekeket azonban soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni a kutyával. A berboel és az ember közötti sikeres kapcsolat alapja az őszinteség, a bizalom és a kölcsönös tisztelet. Ezen alapok birtokában a berboel egész életében hűséges barát és társ lesz.
A berboel leginkább olyan tapasztalt kutyatartók számára alkalmas, akik hajlandóak a következetes nevelésre, kiképzésre és biztonságos vezetésre. Nagy önbizalmuk és függetlenségük ellenére a berboeleknek megvan a vágyuk arra, hogy emberük kedvében járjanak. Ha tisztességesen bánnak velük, mindig arra fognak törekedni, hogy a gazdájuk kedvében járjanak.
A megfelelő környezet egy boldog berboelhez
A berboel tartásának fontos szempontja az igényeinek megfelelő, optimális környezet kialakítása. Mivel a boerboel nagy és erős kutyafajta, bőséges térre van szüksége ahhoz, hogy szabadon mozoghasson és természetes ösztöneit követhesse. Ideális esetben egy nagy, bekerített kert vagy hasonló biztonságos szabadtéri terület áll rendelkezésére, ahol játszhat, tobzódhat és felfedezheti a környezetét.
A berboel emellett szociális kutya, amely értékeli a családja közelségét. Ezért nem szabad állandóan a szabadban tartani, hanem lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a lakótérben is tölthessen időt. A családhoz való szoros kötődés elősegíti a jólétét és kiegyensúlyozott személyiségét.
A berboel fizikai és szellemi mozgása is fontos. A rendszeres séták, tréningek és foglalkoztatási lehetőségek segítenek elkerülni az unalmat és a nemkívánatos viselkedést. A mozgás, a szellemi ösztönzés és a társas kapcsolatok kiegyensúlyozott kombinációja elengedhetetlen a boldog és elégedett berboelhez.
Összességében a berboel környezetének mind a fizikai, mind az érzelmi igényeit ki kell elégítenie, hogy elősegítse a szoros kötődést a családhoz, és lehetővé tegye a boldog, egészséges életet.
A berboel szocializációja, nevelése és kiképzése.
A berboel sikeres beilleszkedése a család életébe korai szocializációt, következetes nevelést és hatékony kiképzést igényel. A kölyökkutya szocializációját már fiatal korban el kell kezdeni, hogy az emberekhez, más kutyákhoz és a különböző környezeti ingerekhez való pozitív hozzáállást elősegítse.
Akövetkezetes nevelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a berboel számára világos határokat és struktúrát biztosítsunk. A tapasztalt kutyatartók a legalkalmasabbak arra, hogy a berboel természetes függetlenségét és védőösztönét a megfelelő irányba tereljék.
A rendszeres tréning és a szellemi mozgás segít a berboel testi és szellemi aktivitásának fenntartásában. Az engedelmességi tréningek, játékok és agytornák változatos keveréke elősegíti a kutya és gazdája közötti kötődést, és segít a kiegyensúlyozott és boldog közös élet biztosításában.
Karakter
Szükségletek
Egészségügyi és tenyésztési információk
Boerboel egészség és gondozás: tippek a hosszú és egészséges élethez.
A berboel egészségének és jólétének nagy jelentősége van ahhoz, hogy hosszú és boldog életet élhessenek. A kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás és a megelőző egészségügyi intézkedések kulcsfontosságúak e lenyűgöző kutyák egészsége szempontjából. Itt olyan fontos szempontokat tárgyalunk, amelyek segíthetnek a berboel egészségének és boldogságának megőrzésében.
Táplálás: Mivel a berboelek nagytestű kutyák, megfelelő táplálékra van szükségük. A túltáplálás és az elhízás elkerülése érdekében a táplálékot ellenőrzött adagokban kell etetni a nap folyamán. Fontos, hogy a boerboel az evés után pihenjen, hogy csökkentse az életveszélyes gyomorpanaszok kockázatát.
Kölyökkutyatáp: A berboel kölyökkutyák számára alacsony fehérjetartalmú (25 százalék alatti) speciális kölyökkutyatáp ajánlott. Ez segít elkerülni a túl gyors növekedést és az ezzel járó ízületi betegségeket, amelyek a nagytestű kutyafajtáknál gyakoribbak.
Rendszeres testmozgás: A boerboeleknek jót tesz a napi mozgás és a szellemi stimuláció, hogy egészségesek és kiegyensúlyozottak maradjanak. A hosszabb séták, a játék és a tréninggyakorlatok segítenek fitten és boldogan tartani a boerboelt.
Megelőző szűrővizsgálatok: A rendszeres állatorvosi ellenőrzések fontosak a berboel egészségének figyelemmel kísérése és az esetleges egészségügyi problémák korai felismerése érdekében.
Afajta tipikus betegségei: A boerboel hajlamos bizonyos betegségekre, mint például a csípőízületi diszplázia (HD), a könyökízületi diszplázia (ED) és a hüvelyprolapsus (méhprolapsus). Boerboel kölyökkutyák kiválasztásakor célszerű kérni a szülők HD- és ED-értékelését. A komoly tenyésztők ezt támogatni fogják.
Várható élettartam: A jó gondozás ellenére a berboelek gyakran elérik a 9-11 éves kort. Ez elsősorban a méretüknek és tömegüknek köszönhető.
Ápolás: A berboelek rendszeres ápolást igényelnek, hogy rövid szőrzetük tiszta és egészséges maradjon. Legalább hetente egyszer kefélje meg a kutyát, hogy eltávolítsa az elhalt szőrszálakat és stimulálja a bőrt.
Foghigiénia: Mint minden kutyánál, a berboeleknél is fontos a rendszeres fogtisztítás, hogy megelőzzük a fogkő kialakulását, az ínygyulladást és a rossz leheletet. A fogmosás és a rágócikkek hozzájárulhatnak a foghigiéniához.
Ha odafigyel ezekre a szempontokra, és szorosan együttműködik állatorvosával, segíthet abban, hogy berboelje hosszú és egészséges életet éljen.
A berboel fajtatulajdonságai
A boerboel egy lenyűgöző kutyafajta, amelyet egy bizonyos fajtastandard szerint tenyésztenek, amelyet a KUSA ad meg. A következőkben a tenyésztés iránt érdeklődők és a laikusok számára is érthető áttekintést adunk a fajta legfontosabb jellemzőiről.
Megjelenés és járás
Az arckifejezésnek intelligensnek, ébernek és magabiztosnak kell lennie (nem kitérő, félénk vagy fenyegető).
A berboel mozgása erőteljes, céltudatos, lendületes és áramló, előre és hátra kifelé irányuló mozgással. A lábaknak és a testnek elölről hátrafelé egy vonalban kell mozognia. A lábak a sebesség növekedésével egyre közelebb kerülnek a középvonalhoz, és V alakot alkotnak. Miközben a lábak a mozgás középvonala felé konvergálnak, soha nem keresztezhetik egymást. A felső vonal minden jármódban szilárd és erős, középen nem ingadozik vagy dől be, és a test nem gördül túlzottan.
Méret és súly
A berboel kifejezett nemi dimorfizmust mutat, a nőstény kevésbé fejlett. A berboel ideális méretét a marmagasság, valamint a testméret és a külső anatómia különböző részeinek méretei közötti kívánt arányok határozzák meg:
- A hímek magassága körülbelül 66 cm, de legalább 60 cm legyen.
- A szukák méretei általában 5 cm-rel kisebbek.
A fej
A berboel jellegzetes vonása a lenyűgöző, tömzsi és izmos fej, jól kitöltött pofákkal. Széles, mély, meglehetősen rövid, de a testhez képest arányos. A koponya teteje szögletes, lapos és izmos. A járomív (arccsont) jól izmolt, de nem túl kifejezett.
A stop határozott, de nem kiemelkedő, fokozatosan lejtő és a szemek között jól kitöltött. Az orr és a nyakszirt között nem túl meredek, de nem is majdnem egyenes vonalnak kell kialakulnia.
A pofa
A széles pofa jól beállított, a szemek alatt kitöltött, és az orr felé enyhén elvékonyodó fang. A felső vonalának egyenesnek kell lennie, és a koponyacsúccsal majdnem párhuzamos szinten kell lennie. Hossza valamivel több, mint a teljes fejhossz egyharmada (ideális méretben kanoknál kb. 10 cm, szukáknál 8 cm). Ennek tetején ül az orrszivacs, amelynek orrnyílásai nagyok és egymástól távol helyezkednek el, az orrsövény (függőleges vonal) pedig merőleges az alsó állkapocsra.
Az állkapcsok általában erősek, mélyek és szélesek, enyhén előrefelé keskenyednek. Fehér, erős fogakkal vannak ellátva, amelyek a tenyészpéldányoknál megfelelő távolságra vannak egymástól és teljesen kifejlődtek. Ez ollós harapást eredményez (a kiállításokon a korlátozottan előreharapott harapást hátrányosan megkülönböztetik; a túlharapás nem elfogadható). A húsos felső ajak lazán fekszik, és csak az alsó ajkakat és az elülső fogakat takarja - de az alsó állkapocs alsó vonalát oldalt nem. Az alsó ajak mérsékelten feszes, és nincs túlzott pofa.
A szemek
E kutyafajta közepes méretű, kerekded szemei előrefelé irányulnak, és egymástól távol helyezkednek el. Intelligens arckifejezést kölcsönöznek, és a környezeti hatásoktól jól védik őket a szilárd és fekete pigmentált szemhéjak. A tenyészpéldányoknál nem mutatkoznak szerkezeti gyengeségek.
A fülek
A fülek szélesek és magasan állnak, és közel a fejhez simulnak. V-alakúak, széles alapjuk lekerekített csúcsúvá válik, majdnem a szájig ér. Ha a kutya éber, a fülek tetejének és a köztük lévő koponyának egyenes vonalat kell alkotnia.
A far
A nyak erős, közepes hosszúságú, erősen izmolt és hangsúlyos gerincű. A szukánál az izmok kevésbé hangsúlyosak, de még mindig egyensúlyban kell maradniuk a fejjel és a testtel. A nyak középmagasan helyezkedik el, simán beleolvad a lejtős marmagasságba, és egységet alkot a fejjel és a vállakkal. A harmatlebeny látható, de a szegycsont felé eltűnik.
A tömbszerű, izmos test tömör, jó mélységet és szélességet mutat. Ugyanakkor a hát széles és egyenes, a hátgerinc hangsúlyos izmokkal, amelyek az ágyék fölött észrevehetetlen ívet alkotnak a felső vonalban. A hosszú, széles és mély mellkas a könyökig ér, ami a teljes marmagasságnak körülbelül a felét teszi ki. A mellkas, az ágyék és a far közötti átmenet jól kitöltött és áramló. Jellemzőek továbbá a jól rugózott bordák és az erősen fejlett mellizmok, valamint a lapockák mögötti jó kitöltöttség, amelyeknek maguknak is jól rögzítettnek kell lenniük. A szegycsont csúcsa egy vonalban van a váll csúcsával.
A far általában véve széles, erős, izmos és a kutya többi részével arányos. Magassága nem haladhatja meg a marmagasságot, a felső vonal enyhén a farok felé lejt. A rövid ágyék egyenes és izmos, de kissé keskenyebb, mint a mellkas és a far. Az oldalszárnyak jól kitöltöttek, csak mérsékelten felhúzottak, és a mélységük valamivel kisebb, mint az ágyék hossza. A krup széles és lapos, hogy a hátsó lábak erőteljes kinyúlásához forgáspontot (hónalj) biztosítson.
A farok
A vastag faroknak viszonylag magasan kell állnia, jól szőrrel borítottnak és görbületmentesnek kell lennie.
A farok hagyományosan dokkolt, de a kiállításokon a nem dokkolt farok is elfogadható. Szerencsére egyes országokban ez még tilos is. A dokkolás a 3. vagy 4. farokcsigolyánál történik. A természetes faroknak álló helyzetben körülbelül a csánkokig kell érnie.
A végtagok
A gyenge és hibás végtagok veszélyeztetik a berboel fizikai működését, és a fajtastandard szerint hátrányos megkülönböztetésben részesülnek.
A végtagok általában erős csontozatúak, robusztusak és izmosak. A jól lejtő lapockától a lábközépcsontig (lábszárcsontig) megfelelő szögletűnek kell lennie, a lapocka tetejétől a mancsokig függőleges vonalat alkotva, a könyökök elölről nézve szorosan és a mellkassal párhuzamosan tartva
Oldalról nézve az alkarnak a könyöktől a karcsontig függőlegesnek kell lennie. A kézközépcsont rövid, vastag és erős, és enyhén előre dől.
Hátul fontos, hogy a hátulsó negyedből erőteljes tolóerő tudjon kialakulni a mozgás alátámasztására. Itt a combok oldalról és hátulról nézve szélesek, mélyek és izmosak, az alsó combok pedig jól körülhatárolt izomzatúak. Ez utóbbiak egészen a csánkokig tartalmasak. A következő lábközépcsont széles, viszonylag rövid és tökéletesen egyenes. Elülső része a törzs hátsó részével függőleges vonalban van. Hátulról nézve a hátsó negyed profiljának fordított U alakot kell alkotnia, a lábszárízületek egyenesen előre, a csánkok pedig egyenesen hátrafelé mutatnak.
A mellső lábak egyenesen előre mutatnak, nagyok, kerekek, erős csontozatúak és tömörek, és vastag, robusztus, valamint fekete talppárnákon kell állniuk. A lábujjak jól íveltek, ívelt, egyformán fekete körmökkel és védelemmel (szőrrel közöttük). A hátsó lábak valamivel kisebbek, mint az elülső lábak, de ugyanolyan minőségűek.
A szőrzet
A szőrzet vastag és laza, de simulékonyan illeszkedik - egy kis harmatpamacs megengedett, valamint mérsékelt homlokráncok, ha a kutya érdeklődést mutat.
A boerboel általában jól pigmentált, különösen az ajkakon, a szájpadláson, a szem körüli bőrön és szőrön, az orr tövén, a mancspárnákon, a lábkörmökön, a végbélnyíláson, valamint a nemi szervek körüli bőrön és szőrön. Tenyésztésre csak fekete eumelanin-pigmentációval rendelkező kutyákat fogadnak el.
A bőrt rövid, sűrű szőrzet borítja, amely sima és fényes a következő színekben (maszkkal vagy maszk nélkül): A vörös, barna, sárga (őzbarna) minden árnyalata. Előfordulhatnak szürke szőrű példányok is. A brindle egy olyan színmintázat, amelynek vörös, barna vagy sárga alapon csak fekete szőrből álló szabálytalan függőleges vonalakat tartalmaz. Az ír jegyek tenyészthetők, de a kiállítási ringben megkülönböztetésre szorulnak. Mindezen színeket és színmintákat jó pigmentációnak kell kísérnie.
Más színek vagy színminták és barnás jegyek nem elfogadhatóak.
| Szőrhossz | rövid szőrzet |
| Bunda | jeges |
| Fülforma | Háromszög |
| Farok | hosszú |
| Testfelépítés | izmos, masszív, súlyos, négyzet, súlyos |
| Méret ♀ | 59 - 65 cm |
| Súly ♀ | 50 - 65 kg |
| Méret ♂ | 64 - 70 cm |
| Súly ♂ | 65 - 90 kg |
| Kihez passzol | - |
Színek
Ismert betegségek
Csípőízületi diszplázia (HD)
A csípőízületi diszplázia (HD) a kutyák olyan genetikai állapota, amelyben a csípőízület nem megfelelően alakul. Ez fájdalomhoz, merevséghez és mozgáskorlátozottsághoz vezet.
Keresztszalag-szakadás
Gyakran érinti a nagy súlyú fajtákat.
Gyomor torzió
A gyomorcsavarodás olyan betegség, amelyben a gyomor a saját hossztengelye körül forog. A betegség oka nem ismert.
FAQ
-
Igen, a berboel veszélyes kutyafajtának számít, és néhány országban szerepel a listán. Egyesek ezért harci kutyaként emlegetik. Azért szerepel a listán, mert potenciálisan hatalmas, akár 800 PSI harapóerővel rendelkezik. Ezzel az egyik legerősebb kutyafajta a harapóerő szempontjából.
-
Az oroszlánkutya egyrészt azokra a kutyákra utal, amelyeknek sok hosszú, aranyszínű szőrzet van a koponya körül, és így hasonlítanak az oroszlánokra, másrészt pedig azokra a kutyákra, amelyek oroszlánokra vadásztak, különösen Afrikában. A gyarmati időkben az ilyen kutyákat főleg Afrikában vagy Dél-Afrikában használták a vadászat segítésére.
-
A berboel kölykök körülbelül 1300 euróba kerülnek.
-
Nem, a Boerbelt az FCI nem ismeri el.
-
A borbel egy kutyafajta, amelyet "dél-afrikai masztiffnak" is neveznek. Nagyon erősnek tartják, és nem alkalmas kezdőknek.
-
Méretéből adódóan ez a kutyafajta sajnos csak 9-11 éves koráig él.
-
Nem, a berboel nem kezdő kutya.
