Tibeti terrier Fajleírás: Karakterek és még több

A tibeti terrier fajtatulajdonságai

A tibeti terriert az FCI a 9. csoport (társasági és társasági kutyák), 5. szakasz (tibeti kutyafajták) kategóriájába sorolja. Nem szükséges munkavizsga.

Ennek a kistestű kutyafajtának az előírt vállmagassága a kanoknál körülbelül 36- 41 cm. A szukák valamivel kisebbek. Élénken, könnyedén, de jó vezetéssel és erőteljes hajtással mozognak. Sétában és vágtában a hátsó lábak nem futhatnak sem befelé, sem kifelé az elülső lábak nyomvonalán.

A fej

A fejet bőségesen borítja hosszú szőr, amely előre, de nem a szem fölé esik, és nem rontja a kutya látását. Az alsó állkapcson kicsi, de nem túlzó szakáll található. Mindez együttesen határozott arckifejezést kölcsönöz.

A koponya közepes hosszúságú, sem nem széles, sem nem durva, a fülektől a szemek felé enyhén keskenyedő. A fülek között nem lehet sem domború, sem teljesen lapos, és határozott, de nem túlzó stopperrel kell rendelkeznie.

A pofa

A fekete orr az erős pofán helyezkedik el. Hossza a szemektől az orrhegyig megegyezik a szemektől a nyakszirtig terjedő hosszal. A tibeti alsó állkapcsa általában jól fejlett. A metszőfogak enyhe ívet alkotnak, a metszőfogak szabályos távolságban és függőlegesen helyezkednek el az állkapocsban. Az ollós vagy fordított ollós harapás jellemző erre a fajtára. A járomcsont ívelt, de nem annyira hangsúlyos, hogy kiemelkedő legyen.

A szemek és a fülek

A nagy és kerek, sötétbarna szemek nem lehetnek sem kiemelkedőek, sem mélyen ülőek, hanem inkább tágra nyíltak. A szemhéjak feketék.

A tibeti V alakú, lógó fülei nem túl nagyok, és nem túl vastagon a fejhez tapadnak, meglehetősen magasan helyezkednek el a koponya oldalán, és dúsan szőrösek.

A far

Erős, izmos és közepes hosszúságú, a nyak lehetővé teszi, hogy a fej a hát fölé emelkedjen, harmonikus összképet adva. Jól elhelyezett vállakba és jól izmolt, tömör és erőteljes testbe megy át, egyenes felső vonallal. Az ágyék rövid, de enyhén ívelt, míg a karom egyenes.

A tibeti bordái meglehetősen íveltek, a bordakosár jól kinyúló, könyékig érő bordakosárral.

A farok

A farok közepes hosszúságú, meglehetősen magasra tűzött, és a háton boldogan göndörödik. Emellett nagyon dúsan szőrözött. Gyakran előfordul és megengedett a farokcsúcs közelében lévő görbület.

A végtagok

A végtagok általában nagyon szőrösek. A vállnak és a felkarnak jól lejtősnek és jó hosszúnak kell lennie. Az elülső lábszárak egyenesek és párhuzamosak, a lábszárak azonban enyhén lejtősek. A jól izmolt hátsó negyedek jól szögletes csánkokkal és lábszárakkal, valamint alacsonyan ülő sarkakkal rendelkeznek, ami egyenes felső vonalat és tolóerőt biztosít.

A mancsok nagyok, kerekek és jellegzetesen bőségesen szőrösek a lábujjak és a tappancsok között. A tenyészpéldányok jó laposan állnak a tappancsokon, és a mancsok nem dudorodnak ki.

A szőrzet

Ez a fajta kettős szőrzetű. Az aljszőrzet finom és gyapjas, a dús, finom külső szőrzet nem selymes, nem göndör és nem gyapjas, hanem hosszú, sima vagy hullámos.

Színét tekintve a tibeti fehér, arany, krémszínű, szürke vagy füstszínű, fekete, két- és háromszínű. Ez azt jelenti, hogy a csokoládémáj vagy merle kivételével bármilyen szín megengedett.