Profil & származás
A dalmát származása és története
A dalmata, horvátul dalmatinacnak is nevezik, az FCI által 1955 óta elismert kutyafajta. A dalmata eredete a mai napig nem tisztázott minden kétséget kizáróan. 16-18. századi festmények és oltárképek alapján feltételezik, hogy ez a kutyafajta a Földközi-tenger keleti részéről, pontosabban Dalmácia tartományból származik.
Thomas Pennant 1771-es "Synopsis of Quadrupeds" című művében, amelyet Thomas Pennant írt, ezeket a kutyákat, amelyek eredetét dalmátként említette, nagyon is sajátosnak írta le. Végül a "dalmát" nevet kapták. Egy 1790-ben megjelent munkájában Thomas Bewick "Dalmatian or Coach Dog" néven említi ezt a fajtát. Az első nem hivatalos dalmát standardot 1882-ben egy Vero Shaw nevű angol írta.
Nevének eredete éppoly homályos, mint maga a származása. Az egyik elmélet azonban abból a tényből ered, hogy a dalmát a horvát tengerparti Dalmáciából származik.
A tipikus tűzkutya
A késő középkorban a dalmát nagyon népszerűvé vált az európai nemesi házakban és általában az arisztokrata társadalomban. Angliában elsősorban kocsikísérő kutyaként használták. Sokan a dalmatát a tűzoltósággal hozzák összefüggésbe: ennek oka, hogy ez a kutyafajta lett a New York-i tűzoltóság kabalája, amelyet a 19. században vezető "szirénaként" használtak.
A világhírű színezet
A dalmaták szőrzetét nem csak a Disney 101 dalmatája áhítja: nem tudni, miért fordul elő ez a genetikai anomália a dalmatáknál, de úgy gondolják, hogy a fajta történetében régen bekövetkezett mutációról van szó. Mindazonáltal ez a tulajdonság hozzájárult a fajta népszerűségéhez és hírnevéhez.
A dalmaták szőrén lévő foltok egy pigment allél által okozott genetikai rendellenesség. Ez az allél a pigment egyenetlen eloszlását okozza a bőrben, ami a szőrzet jellegzetes pöttyös mintázatát eredményezi. Ezek azonban csak a születés után alakulnak ki, ami azt jelenti, hogy a kölyköknek általában még nem a tipikus dalmát szőrzetük van.
Alkalmasság és tartás
Sokoldalú társas kutyaként még az FCI sem rendelkezik szigorú előírásokkal a használatára vonatkozóan: vadászkutyaként éppúgy kitűnhet, mint társ- és családi kutyaként, és sokféle célra alkalmas. Kitartása különösen kiemelkedő. Ezért nem meglepő, hogy kutyasportban vagy lovas mellett is kiváló társ lehet.




Alternativ név | Dalmatinac |
Származás | Horvátország |
Várható élettartam | 10 - 13 év |
Ápolási szükségletek | alacsony karbantartási igényű |
Aktivitási szint | átlagos vagy magas |
FCI | Kapcsolódó fajták |
AKC | nem sportoló csoport |
KC | közüzemi csoport |
Dalmát korcsok
A fajta tartása, jelleme és temperamentuma
A dalmata jellemvonásai
A dalmaták világszerte ismertek kellemes és szeretetre méltó természetükről, amely könnyen idomítható. Félelem és idegesség nélküli, nyitott természetüknek köszönhetően élénk, de szelíd családi kutyáknak számítanak. Az emberekkel szemben a dalmata különösen érzékeny és figyelmes, de más kutyákkal szemben is elsősorban barátságosan reagál. A tenyészpéldányoknál az agresszivitásra való hajlam nem lehet jelen.
Ez a kutyafajta nem alkalmas kemény kiképzésre, illetve nyomás és kényszer alatti kiképzésre. A dalmaták a helyzettől függően a házőrző jellegzetességeit is mutathatják. Hozza a saját akaratát, és szükség esetén kissé makacsnak tűnhet. Bár a dalmatát hivatalosan nem tartják vadászkutyaként, mégis mutat bizonyos vadászösztönt. Szeretetteljes és következetes kiképzéssel a szabad futás nagyon is lehetséges ennél a kutyafajtánál.
Gyakorlás és foglalkozás
A dalmatának viszonylag sok mozgásra van szüksége ahhoz, hogy kiegyensúlyozott legyen. A napi minimális szabad levegőn töltött idő két óra, de napi három-négy óra mozgás ajánlott. A dalmaták mozgásigénye annak köszönhető, hogy a dalmatákat arra tenyésztették ki, hogy hosszú ideig képesek legyenek egyenletesen nagy sebességgel futni. A dalmata tökéletes kutya az olyan kutyasportokhoz, mint a kerékpározás, az agility, a clicker, a keresőjátékok vagy a kutyatánc. Emellett imád labdázni és tárgyakat apportírozni a szárazföldön és a vízből is. Az olyan szabadidős tevékenységek, mint a kocogás vagy a lovaglás, egy dalmata kísérőkutyával tökéletesek.
A fentiekben leírtak szerint a dalmaták tartásakor figyelni kell a nagy mozgásigényére. Csak sok mozgással lehet ezt a kutyafajtát fajlagosan tartani. Ha dalmatát szeretne vásárolni, akkor tisztában kell lennie ennek a kutyafajtának a kifejezett mozgásösztönével, és pontosan fel kell mérnie, hogy képes lesz-e megadni a kutyának azt, amire a mindennapokban szüksége van ahhoz, hogy egészséges maradjon.
A dalmata humoros és alkalmazkodó társ és családi kutya. Érzékeny természete miatt különösen fontos a szoros családi kapcsolat, sok tevékenységgel és érintkezéssel. De rövid és vékony szőrzete miatt is, a dalmaták egyáltalán nem alkalmasak kültéri tartásra.
Szükségletek




A dalmát fajta betegségei
A dalmaták tipikus betegségei a következők:
- Süketség
- Dalmát szindróma
- dalmát leukodisztrófia
- Immundeficiencia
- Allergia
A dalmaták más kutyáknál nagyobb valószínűséggel válnak süketté. Ez a különös sajátosság genetikailag meghatározott. A felelős gént egyelőre nem sikerült felfedezni, de gyaníthatóan a dalmaták szőrzetének fehér részével van összefüggésben.
A dalmata táplálkozása
Mivel a dalmatáknak a tenyésztés következtében hibás húgysavszállító rendszerük van, étrendjüknek purinszegénynek kell lennie. A hal, az élesztő és a belsőségek, olyan ételek, amelyek ezért nem szerepelhetnek túl gyakran az étlapjukon. Így a mindennapokban megelőzhető ez a betegség. Dalmata tartásakor sok értelme lehet az állatorvossal közösen kidolgozni egy speciális étrendtervet, így a dalmata-típusos allergiákra és immunhiányos állapotokra is ügyelni lehet. A profilaktikus étrendnek tartalmaznia kell Omega 3 és Omega 6 tartalmú ételeket, például repceolajat.
Dalmata vásárlás és tenyésztés
Egy dalmatin megvásárlását jól meg kell fontolni. Mielőtt dalmatát vásárolnánk, alaposan meg kell vizsgálni, hogy az aktív kutya megfelel-e a saját életmódunknak. Ha dalmát kölyökkutyát keres, érdemes egy jó hírű tenyésztőklub tenyésztőjével egyeztetni. Fontos tisztában lenni a lehetséges betegségekkel és e kutyafajta érzékeny természetével is.


A dalmata fajtajellemzői
A dalmát az FCI a 6. csoport (futó kutyák, hegesztőkutyák és rokon fajták) 3. szekciójába (rokon fajták) sorolja a 153. számú standarddal.
A dalmata közepes vagy nagytestű, jó arányú, erős testfelépítésű kutya. A dalmát kan átlagosan 56-62 cm magasra nő, súlya pedig 27 és 32 kg között van. A szukák vállmagassága körülbelül 54-60 cm, átlagos súlyuk pedig 24-29 kg. A fajtastandard a méretek túllépését is megengedi, ha a kutya egyébként tökéletes és kiegyensúlyozott. Egyenletesen, elegánsan és harmonikusan mozog. Járása és vágtája hosszú, erős elülsővel és jó lendülettel. Szemből nézve a lábak párhuzamosan mozognak.
A fej
A fajtatiszta példány fejének arányosnak és a testtel harmonikusnak kell lennie, a koponya részen nem lehet túl széles. Legszélesebb a fülek között, és jól formált a halántéknál. Hossza a nyakszirttől a mérsékelten hangsúlyos stopig és onnan az orrhegyig 1:1 arányban van - vagy a pofa kissé rövidebb. A koponya és a pofa vonala enyhén eltérő, és a rágóizmok, valamint a járomív nem lehet túlságosan kifejezett. A fej teljes bőre, amelynek koponyája lapos, enyhén oldalirányú lekerekítéssel, szorosan fekszik és nem ráncosodik. A homlokbarázda is enyhén kifejezett.
A pofa
Az egyenes orrhíd nagy orrhoz vezet, széles nyitott orrlyukakkal, amelyeknek teljesen pigmentáltnak kell lenniük. A színnek meg kell felelnie a foltok színének. Az állkapcsok erősen fejlettek. Mindazonáltal az erős ajkaknak, amelyeknek a lehető legteljesebben pigmentáltnak kell lenniük, meglehetősen közel kell feküdniük az állkapcsokhoz, és nem szabad túlnyúlniuk, vagy túl vastagnak lenniük. A dalmatának nincsenek kifejezett szájszögei.
A fajta általában ollós harapású, azaz a felső 6 metszőfog szorosan átfedi az alsó fogakat, és a fogak az állkapocshoz képest szögletesek. Idősebb kutyáknál azonban a csipeszes harapás is megengedett.
A szem és a fülek
A dalmát ovális szemei, amelyek pigmentációjának összhangban kell lennie a foltos színnel, 10-15°-os szögben, a homlok alatt helyezkednek el. A szemhéjak jól rögzülnek és nem lógnak. A perem a szőrszínnel összhangban folyamatosan pigmentált.
A fülek viszont, amelyek alakja egyenlő szárú háromszögnek felel meg, meglehetősen magasan helyezkednek el, és a fej oldalsó részéhez közel helyezkednek el. A szem belső sarkáig vagy a stopig érnek, ahol a csúcsuk finoman lekerekített. Finom szerkezetűek és puha tapintásúak. Nagyon fontos, hogy a füleknek foltosaknak kell lenniük, azaz a fülek nem lehetnek teljesen feketék vagy barnák, hanem foltos feketék vagy barnák stb. - a fehér alapszőrzet színváltozatával harmonizáló foltokkal.
A test
A nyaknak erősnek és meglehetősen hosszúnak kell lennie. A fej felé keskenyedik, és nincs laza torokrésszel. A test helyesen szögletes, amit a testhossz és a marmagasság 10:9 aránya ad. A marmor jól fejlett, a hát erőteljes és egyenes. Az ágyék rövid és izmos, ez utóbbi a krupp is, amelynek 30°-nál kisebb lejtésűnek kell lennie.
A dalmát mellkas mély és tágas, nem túl széles és nem hordó alakú; a bordák is jól rugóznak. Mélységüknek a marmagasság 45-50%-ának kell lennie. A könyök magassága a marmagasság 50%-ának felel meg. A dalmát hasa általában mérsékelten felhúzott, de nem befelé fordított.
Farok
A dalmaták kívánatos, foltos farka nagyon erősen a farok meghosszabbításaként helyezkedik el, és körülbelül a csánkig ér (vagy valamivel tovább), a vége felé egyenletesen elvékonyodva. Nem szabad túl vastagnak lennie, hanem arányosnak kell lennie a testhez képest, és szablya alakban kell hordani.
A végtagok
Az elülső lábaknak a testtel arányosnak kell lenniük, és derékszögben kell állniuk. A váll sarka körülbelül 115-120°, a könyöknek pedig közel kell lennie a testhez. Az alkar arányosan fejlett, erős (kerek) csontokból áll, ami az elülső végtagoknak egyenes, függőleges lábakat ad az állásban. Az erős lábszárnak enyhén lejtősnek és rugalmasnak kell lennie.
A hátsó negyed, párhuzamos végtagokkal és nagyon erős és jól fejlett izmokkal, szintén arányos a testtel. A térd erős és jól formált, a lábszárnak a vízszinteshez képest 40 fokos szöget kell bezárnia. A csánk szintén erős, és hossza a marmagasság 20-25%-a. A csánkízület sarka körülbelül 130°-os.
Mind a mellső, mind a hátsó lábak jellemzően "macskalábak", zárt lábujjakkal. A tappancsok kemények és rugalmasak, a körmök a lehető legpigmentáltabbak.
A szőrzet
A dalmata szőrzete rövid, fényes, kemény és sűrű az egész testen.
Alapszíne tiszta fehér, a fekete színben fekete foltok, a barnában pedig májbarna foltok vannak. A foltoknak szimmetrikusan kell eloszlaniuk az egész testen, világosan lekerekítettnek kell lenniük, és nem szabad átmenniük a fehér alapszínbe. A foltok mérete a lehető legegyenletesebb legyen, átmérője 2-3 cm. A barna fajtánál a foltok valamivel kisebbek, kb. 2 cm átmérőjűek. A fejen és a végtagokon lévő foltoknak arányosan kisebbnek kell lenniük, mint a testen. Kívánatos, hogy a farkon is legyenek foltok, amelyek szintén arányosan kisebbek, mint a testen lévők. A test foltosodása viszont nem kívánatos, ahogyan az egymásba futó foltok által okozott színtáblák vagy "foltok" sem. A fajtastandard megemlíti a fülpettyezettségre való gondos odafigyelést.
A dalmát kölykök fehéren születnek. Csak 10-14 nap elteltével válnak láthatóvá az első fekete vagy barna foltok. Ezek aztán az első életév betöltéséig egyre szaporodnak. Esetenként előfordulhat, hogy a dalmaták már elszigetelt nagy foltokkal születnek. Ezeket a foltokat lemezeknek nevezik, és még mindig a tenyésztésből való kizárás kritériuma.
Szőrhossz | rövid szőrzet |
Bunda | jeges |
Fülforma | Háromszög |
Farok | hosszú |
Testfelépítés | sportos |
Méret ♀ | 56 - 58 cm |
Súly ♀ | 16 - 24 kg |
Méret ♂ | 58 - 61 cm |
Súly ♂ | 16 - 24 kg |
Kihez passzol | - |
Színek



Ismert betegségek
Allergiák
Számos fajtánál előfordulhat, függetlenül a genetikai felépítéstől.
Zsibbadás
Gyakran előfordul idős korban.
FAQ
-
Igen, a dalmaták nagyon aktív családi kutyák.
-
Nem feltétlenül. A dalmatinának következetes kiképzésre van szüksége, és hajlandó tanulni.
-
Nem, a dalmát inkább társ- és futókutyaként szolgál.
-
Egy dalmát kiskutya 1400 euróba kerül.
-
A dalmata egy kutyafajta, amely jellegzetes, fehér alapon fekete foltos szőrzetéről ismert.
-
A dalmatákat gyakran családi kutyaként tartják, de a múltban gyakran használták őket őrző- és hajtókutyaként.
-
Milyen nagyra nő egy dalmata? A dalmaták közepes méretű kutyák, általában 19 és 23 centi magasak és 40 és 60 kiló közötti súlyúak.
-
A dalmaták szenvedhetnek bizonyos egészségügyi problémáktól, például fülgyulladástól, veseproblémáktól és szembetegségektől. Fontos, hogy az ilyen problémák korai felismerése és kezelése érdekében rendszeresen látogasson el az állatorvoshoz.