Profil & származás
Afgán agár - elegáns vadász, saját gondolkodással
Mi az Afgán agár eredete?
Az afgán kopó egy rendkívül régi fajta, amely Afganisztánból, pontosabban a Hindukus hegyvidékéről származik. Állítólag már Krisztus előtt 4000 évvel Afganisztánban is tartottak egy kutyát, amely nagyon hasonlított a mai fajtához. Szülőhazájában ez a négylábú igazi kincsnek számított, és általában nagy becsben tartották. Ez azzal magyarázható, hogy igazi túlélési segédeszköz volt a nomádok számára, akikkel együtt élt a Hindukus kietlen sivatagi és hegyvidéki tájain. Az agarat akkoriban vadászkutyaként használták. Egyedüli vadászként teljesen magára maradt a vadászaton, és a hegyi kecskétől kezdve a ragadozó macskáig mindent megölt, ami népének táplálékul szolgálhatott. A független négylábú így hozzájárult a törzs túléléséhez, és ezért tisztelték is. A nemes kutya kivitele halálbüntetéssel járt, ennek ellenére 1890 körül egy brit tisztnek sikerült az első agarakat Afganisztánból Nagy-Britanniába hoznia. A huszadik század elejétől kezdve a fajtát céltudatosan tenyésztették. Az ember két különböző csapást, a sivatagot - és a hegyi kutyát - keresztezte egymással. Az ebből a keresztezésből származó kölyköket tekintik a modern afgán kopó fajta eredetének.
Melyek az afgán kopó fajtajellemzői?
Az afgán kopó az FCI által elismert kutyafajta. A tízes csoportba sorolva a vizslákhoz tartoznak, különösen a hosszú szőrű vagy tollas vizslákhoz, munkavizsga nélkül (1. szakasz, 228. sz. szabvány). Az állat testfelépítése a közepes vagy nagytestű kopóé. A fajtastandard szerint a négylábú kutya általános megjelenésének eleganciát, méltóságot és büszkeséget kell kifejeznie, ugyanakkor a kutya erejének és jellegzetes gyorsaságának is felismerhetőnek kell lennie.
| Alternativ név | Tazi |
| Származás | Afganisztán |
| Várható élettartam | 12 - 14 év |
| Ápolási szükségletek | nagy karbantartási igényű |
| Aktivitási szint | átlagos |
| FCI | Hosszúszőrű és tollas agarak |
| AKC | Nem ismert |
| KC | Nem ismert |
A fajta tartása, jelleme és temperamentuma
Melyek az afgán kopó tipikus jellemvonásai?
Az afgán kopó nem kezdőknek való kutya. A kiképzéséhez sok kutyás tapasztalat, következetesség és türelem kell az erős karakterű négylábú baráthoz. Az eredeti magányos vadász megőrizte függetlenségét és önállóságát, és nagyon vonakodik az alárendeléstől. Az alap engedelmességnél többet nem engedhet meg magának az afgán, nagyon erős személyiséggel rendelkezik, és ezt ki is éli. Erős vadász- és futóösztöne, valamint az a tény, hogy nem lehet visszahívni, miatt az agarat séták során nem lehet levenni a pórázról. A házban a büszke állatok csendesen, finoman és feltűnésmentesen viselkednek, ráadásul nagyon tiszták, alig szagolnak és csak nagyon keveset szőröznek. Az afgán kopónak minden nap lehetőséget kell kapnia a szabad, kerítés nélküli futásra, csak így lesz elégedett társ. A kutyakluboknál vannak olyan nyitott terek, amelyek megfelelnek az agár igényeinek. Egy egyszerű séta a pórázon nem elegendő a sportos kutya számára, hogy kielégítse a mozgásigényét. Ezért alaposan meg kell fontolnia, hogy meg tud-e felelni az igényes állatnak. Az afgán jól kijön az idősebb gyerekekkel és más háziállatokkal, amennyiben már kiskorától kezdve hozzászoktatják őket.
Szükségletek
Egészségügyi és tenyésztési információk
Melyek az afgán kopó tipikus betegségei?
Az afgán kopó elvileg nagyon jó egészségnek örvend, ha a fajtának megfelelő módon, megfelelő testmozgással tartják. A következő betegségek azonban gyakran előfordulnak ebben a fajtában:
- Csípőízületi diszplázia
- Szürkehályog
- afgán myelopathia (a végtagok teljes bénulása, örökletes)
Afgán kopó tenyésztés - hol, hogyan, mit?
Ha úgy dönt, hogy afgán kutyát vásárol, viszonylag korán el kell kezdenie tenyésztőt keresni. Mivel a fajta Németországban ritka, évente csak körülbelül 120-200 afgán kopó kölyök születik. A VDH égisze alatt található egy lista a komoly tenyésztőkről, akiknek elérhetőségét ott találja. Ezeken a címeken keresztül bejelentett alomról vagy már született kölykökről is lehet érdeklődni. Egy jó tenyésztőt otthon is meglátogathat, megnézheti a szülőket és a kölyköket, és felteheti a kérdéseit. Az afgán kopó kölyökkutyáknak chippel, féregtelenítéssel és többszöri oltással kell rendelkezniük, valamint törzskönyvvel, oltási igazolással és egészségügyi bizonyítvánnyal.
Az afgán rendkívül harmonikus arányokkal és a fajtára jellemző, enyhén ruganyos járással rendelkezik. A koponya nagyon keskeny, a fülek hosszan lógnak le a fejen. A lenyűgöző négylábú selymes szőrzetét általában hosszan hordják, és sokféle színben fordul elő. A sportos kutyák szabadfutásban akár hatvan kilométer/órás sebességet is elérnek, amit a sighthound-versenyeken vagy a coursingon kell a legjobban kiélniük.
Az afgán kopó külleme és szőrzete
Az afgán kopó selymes szőrzete hosszú, és minden színben megtalálható. A kutyák leggyakrabban krémszínű, ezüstszínű és feketésbarna színűek. A hosszú szőrzetet nem szabad nyírni vagy nyírni, de naponta meg kell fésülni, kefélni, és meg kell szabadítani a sétákról behozott ágaktól és levelektől. A rövid szőrű afgán nyolckutya Európában szinte egyáltalán nem fordul elő, és nem felel meg a fajtastandardnak.
Milyen nagyra nő egy afgán kopó?
Az afgán kopó impozáns megjelenésű és lenyűgöző látványt nyújt. A hímek 68-74 centiméteres marmagasságot érnek el, a szukák valamivel kisebbek, 63-69 centiméteresek.
Mennyit nyom egy afgán kopó?
Az afgán kopó ideális súlyát a fajtastandard nem határozza meg. Rendszerint azonban legfeljebb 30 kilogrammot fog nyomni.
Hány évig él egy afgán kopó?
Az afgán kopó várható átlagos élettartama tizenkét-tizennégy év.
| Szőrhossz | hosszú kabát |
| Bunda | jeges |
| Fülforma | Lop-Eared |
| Farok | hosszú |
| Testfelépítés | karcsú, sportos |
| Méret ♀ | 63 - 69 cm |
| Súly ♀ | 25 - 30 kg |
| Méret ♂ | 68 - 74 cm |
| Súly ♂ | 25 - 30 kg |
| Kihez passzol | Gyermekek |
Színek
Ismert betegségek
Csípőízületi diszplázia (HD)
A csípőízületi diszplázia (HD) a kutyák olyan genetikai állapota, amelyben a csípőízület nem megfelelően alakul. Ez fájdalomhoz, merevséghez és mozgáskorlátozottsághoz vezet.
Szürkehályog
A szürkehályog még mindig a vakság egyik leggyakoribb oka, még kutyák esetében is.
Myelopathia
A kutyák degeneratív myelopathiái a gerincvelő pusztulásával járó, lassan előrehaladó neurológiai betegségek sorozata. Ezek a betegségek a hátsó negyedek lassan progrediáló mozgászavarával járnak.
