Demencia kutyáknál

Mi a demencia röviden?

A kutyák demenciája az agy olyan betegsége, amelyben a központi idegrendszer idegsejtjei fokozatosan elhalnak. Ez a betegség fokozatosan súlyosbodik, és gyakran hangulatzavarok kísérik.

Egyéb szinonimák és kifejezések

A demencia (ahogyan a köznyelvben nevezik), amelyet kutyáknál Pageat érintettségi depresszió és zavartság szindrómaként is ismerünk, az amerikai szakirodalomban kognitív diszfunkció néven szerepel. Ez a rendellenesség nem más, mint az emberi pszichiátria értelmében vett szenilis demencia.

Demencia kutyáknál

A demencia a tanulási és memóriazavar egy formája, amelyet a kognitív, érzelmi és szociális készségek fokozatos elvesztése jellemez. Fő jellemzője a memóriazavar.

A demencia kezdetén a rövid távú memóriával és a memóriamegőrzéssel kapcsolatos problémák mutatkoznak, amelyeket a tájékozódási képesség romlása követ. Az előrehaladott stádiumban az érintettek egyre kevésbé képesek hozzáférni a hosszú távú memóriájukhoz, ami az élet során megszerzett készségek, képességek és ismeretek elvesztéséhez vezet. Az emberekben a demenciának számos típusa létezik, az Alzheimer-kór a leggyakoribb, mintegy 60%-ban. Az Alzheimer-kórhoz hasonló neuropatológiai elváltozásokról ma már tudjuk, hogy idősebb kutyák és macskák esetében is előfordulnak. A kutyák és macskák kognitív diszfunkciójának e változásokkal összefüggő tüneteit a DISHA rövidítéssel írják le:

• Dezorientáció/zavartság: nyugtalanság, feledékenység, csökkent tanulási képesség, érzékelési zavarok, fokozott szorongás.
• Interakció: az állat megváltozott interakciós viselkedése (fokozott érdeklődés vagy érdektelenség) az emberrel vagy más háziállatokkal.
• Alvás-ébrenlét ritmus: változások - hosszabb alvási fázisok nappal és/vagy nyugtalanság éjszaka.
• Házi tisztátalanság: ellenőrizetlen vizelés és székletürítés a házban, a szobatisztaság hiánya.
• Aktivitás: az állat csökkent vagy fokozott aktivitása

Hogyan alakul ki a demencia?

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája (kb. 70%), és gyakran genetikai tényezők befolyásolják. A 21. kromoszómán található β-amiloid prekurzor nevű fehérje hibája miatt az agyban felhalmozódhatnak az amiloid peptideknek nevezett káros anyagok. Ezek a peptidek úgynevezett plakkokat alkotnak, amelyek idegsejtek részeit és megváltozott fehérjéket tartalmaznak. Ezek a plakkok a Down-szindrómában (21-es triszómiában) szenvedőknél is előfordulnak.

Más genetikai hibák, például az ApoE és a presenilin 1 és 2, valamint külső hatások, például toxinok szintén vezethetnek e káros amiloidlerakódások kialakulásához. Ezek a lerakódások aktiválnak bizonyos receptorokat (például a RAGE és a scavenger receptorokat), amelyek oxigéngyököket termelnek és megnövelik az idegsejtek kalciumkoncentrációját, ami elősegíti azok halálát.

A mikroglia sejtek, amelyek az agy immunvédelméért felelősek, ezekre a lerakódásokra olyan jelzőanyagok felszabadításával reagálnak, mint az NO, a prosztaglandinok, a citokinek és a TNF α, ami gyulladáshoz és további károsodáshoz vezet az agyban.

A demenciának számos más oka is van, többek között a következők

• Vaszkuláris demencia: az agy keringési problémái károsodáshoz vezetnek.
• Parkinson-kór és Huntington-kór: Ezek a neurodegeneratív betegségek szintén demenciához vezethetnek.
• Frontotemporális demencia: Elsősorban az agy homlok- és halántéklebenyét érinti, ami a viselkedés és a személyiség megváltozásához vezet.
• Lewy-testes demencia: Ezt a formát az agyban található kóros fehérje lerakódások jellemzik.
• CADASIL: Örökletes betegség, amely ismételt agyvérzéshez és végül demenciához vezet.
• B1-vitaminhiány: E vitamin hiánya szintén demenciát okozhat.
• Fertőzések: Vírusok, baktériumok vagy prionok károsíthatják az agyat, és demenciához vezethetnek.

Mi történik ennek eredményeképpen?

Az idegsejtek elhalása csökkenti a fontos neurotranszmitterek (például az acetilkolin, a noradrenalin, a szerotonin és a szomatotropin) koncentrációját, ami az agyműködés csökkenéséhez vezet. A betegség memóriavesztéssel, a személyi higiénia lazaságával, zavartsággal és rossz döntéshozatallal kezdődik. A betegség előrehaladtával anterográd amnézia (olyan memóriazavar, amelyben a betegség kezdete után már nem tudnak új emlékeket kialakítani), később pedig motoros hiányosságok, például beszédzavarok, ataxia és hiperkinézia lépnek fel.

Diagnosztikai kritériumok

Ezt a középkorú és idősebb kutyáknál jelentkező rendellenességet a kognitív funkciók károsodásának legalább egy hónapon át tartó, szinte mindennapos jelei jellemzik, a következő tünetekkel:

• Térbeli dezorientáció: nehéz megtalálni a megfelelő helyet vagy kijáratot egy szobából vagy a házból; az ajtó rossz oldalán áll; eltéved és megáll a szomszéd ajtajában; túl kicsi átjárót választ és ragaszkodik hozzá.
• Időbeli dezorientáció: a nappali-éjszakai aktivitási mintázat megváltozása az alvási ciklus és az alvás időtartamának változása nélkül.
• Szokások és rutinszerű tevékenységek megzavarása: problémák a járással vagy a tisztasággal.
• Az emlékezet zavara: Tárgyak vagy emberek ismételt felfedezése; étkezés után röviddel ismét ételre vár.
• A szimbolikus felismerés zavara: Az elvárt viselkedésmódok elvesztése vagy váratlan viselkedésmódok előfordulása ismerős emberekkel vagy tárgyakkal szemben; emberek vagy tárgyak felismerésének elmaradása.
• A tárgyállandóság fogalmának zavara: érdeklődés hiánya a szem elől eltűnt tárgy iránt.
• A tanulási képesség és a szociális készségek zavara: Tanult viselkedések elvesztése, jelzések elfelejtése, csökkent motiváció és koncentrációs képesség, agresszió.

További tünetek

A demenciában szenvedő kutyák további tüneteket mutathatnak, amelyek befolyásolják viselkedésüket és tájékozódásukat. Gyakori tünet a zavartság, amely véletlenszerű kóborlásban és hirtelen megállásokban nyilvánul meg, mintha a kutya elfelejtette volna a célállomását. Ambivalens viselkedés is előfordulhat, például morogás, amikor megsimogatják. Egyes kutyák infantilis viselkedést mutatnak, például úgy fedeznek fel dolgokat, mintha kölyökkutyák lennének. Jellemzőek az ismétlődő vagy sztereotip viselkedések is, mint például az állandó kóborlás és a hangoskodás, különösen éjszaka.

Egy másik tünet a tompaság, amely abban nyilvánul meg, hogy a kutya nehezen vagy lassan reagál egyszerű jelzésekre, például a saját nevére vagy olyan parancsokra, mint az "ülj". A záróizomzat működése is károsodhat, ami a kutya hirtelen és kontrollálatlan székletürítését okozza, időtől és helytől függetlenül, amit enurézisnek (önkéntelen vizelés) és/vagy encoprézisnek (önkéntelen székletürítés) nevezünk.

Ezen kívül pánikrohamok és a játékos viselkedés teljes hiánya is előfordulhat, ami az életöröm és a szellemi aktivitás fokozatos elvesztését jelzi.

A típus meghatározása

A kutyák demenciájának típusának meghatározásakor különböző tényezőket lehet figyelembe venni. A tünetek megjelenése lehet hirtelen vagy lassú (progresszív), és a betegség jelentkezhet a kutya életének korai vagy késői szakaszában. A demencia gyakran jár együtt affektív zavarral, például krónikus depresszióval, szorongásos zavarral vagy hiperaktivitással. Néha a demencia kialakulása egy adott betegséghez, fizikai vagy pszichés traumához, altatáshoz, neurológiai vagy endokrin rendellenességhez, illetve egy társadalmi pozíció vagy rendszeres tevékenység, például sport- vagy szolgálati kutyaként való munkavégzés elvesztéséhez kapcsolódik.

Fontos, hogy a zavart viselkedés nem elsődleges érzékszervi rendellenesség, például süketség vagy vakság következménye, és nem is szervi betegség okozza. Ez segít megkülönböztetni a demenciát a kutyák viselkedésbeli változásainak más lehetséges okaitól.

Érintett a kutyám?

Sok kutyát gyakrabban érinthet a demencia, mint azt általában gondolnánk. Gyakran a gazdik hajlamosak a tüneteket az öregedési folyamat normális részének tekinteni, és azt feltételezik, hogy ezek a tünetek nem kezelhetők. Emiatt gyakran nem osztják meg megfigyeléseiket és aggodalmaikat az állatorvossal, ami ahhoz vezethet, hogy az állapotot nem fedezik fel.

Mit lehet tenni ellene?

Bár a CCD (kutyák kognitív diszfunkciója) nem gyógyítható, a korai diagnózis és beavatkozás hatékonyan kezelheti a tüneteket és javíthatja a prognózist. A jobb prognózis kulcsa a korai felismerésben és kezelésben rejlik.

Mivel számos betegség jelentkezhet a CCD-hez hasonló tünetekkel, fontos, hogy a lehetséges esetek értékelésénél figyelembe vegyük a különböző differenciáldiagnózisokat és társbetegségeket.

A CCD leghatékonyabb terápiája a kezelési megközelítések kombinációjából áll, mint például a környezethez való alkalmazkodás, a táplálkozás megváltoztatása és a táplálékkiegészítők használata.

Fitoterápiás szerek

A gingkót gyakran használják kutyák agyi teljesítmény- és agyi keringési zavarok kezelésére. Hasznos lehet demencia, depresszív hangulat, szédülés és fejfájás esetén is. Ezenkívül a gingkót a lábak keringési zavarainak javítására használják.