Másképp viselkedik a kutyája?
Sok kutyatulajdonos észrevesz bizonyos változást kutyája viselkedésében a tüzelés alatt és után. De mi áll ennek hátterében? Normális ez, vagy van ok az aggodalomra? Ebben a cikkben szeretnénk elmagyarázni, miért fordulhat elő viselkedésbeli változás a tüzelés után, és mit tehetsz gazdiként , hogy támogasd kutyádat ebben a fázisban.
Az ivarzási ciklus rövid magyarázata
Először is fontos megérteni, hogy mi a szukák ivarzási ciklusa. A szakirodalomtól függően ezt szezonális monoösztrogénnek vagy poliösztrogénnek nevezhetjük: Ez azt jelenti, hogy évente egy ("mono") vagy több ("poli") szexuális cikluson mennek keresztül. Átlagosan az ivarzási intervallum 6-7 hónap, bár nagy faji és egyéni különbségek vannak, amelyek befolyásolják az ivarzás időtartamát, intervallumát és intenzitását. A kisebb kutyafajtáknál általában rövidebb, míg a nagyobb fajtáknál hosszabb időközök telnek el. Ez azt jelenti, hogy az ivarzások közötti időközök 4 és 12 hónap között változhatnak. Ezenkívül vannak olyan fajtatulajdonságok, amelyek a mérettől függetlenül előfordulnak. Például az olyan örökölt fajták, mint a dingó és a basenji hosszabb, míg a német juhászkutya általában rövidebb időközökkel rendelkezik.
Az ivarzási ciklus fázisai
A forrástól függően az ivarzási ciklust négy fázisra osztják, a hőséget az első két fázis (proestrus és oestrus) írja le. Ezek a fázisok nagy jelentőséggel bírnak a szuka viselkedésének és termékenységének megértésében.
- Proösztrusz
- ösztrusz
- Metoestrus
- Anoestrus
Az egyes ivarzások kezdetét, beleértve az első és minden további ivarzást is, hormonok váltják ki. A petefészkekben petesejteket tartalmazó tüszők érnek. A tüszők ösztrogént termelnek, amely felelős az olyan tipikus tünetekért, mint a külső szeméremtest duzzanata, véres váladékozás és a kanok iránti vonzalom. Ez a fázis körülbelül 10 napig tart, és a vérzés erősödése jellemzi.
Ezt követi az álló ivarzás, amelynek során a petesejtek felszabadulnak, és a szuka készen áll a párzásra. Ez a fázis szintén körülbelül 10 napig tart. Az ovuláció után a tüszők sárgatestté alakulnak át, amely progeszteront termel. Ez a hormontermelés attól függetlenül zajlik, hogy a szuka párosodott-e már. Ez hamis vemhességhez vezethet, amely során a tőgy megduzzad. A progeszteron mellett a prolaktin hormon is szerepet játszik, amely befolyásolja a szaporodási viselkedést. A hamis vemhesség nem betegség, hanem egy normális fázis, amely körülbelül 8 hétig tart. Ezt követően a szuka hormonális nyugalmi fázisba kerül a következő ivarzás kezdetéig.
Az ezt követő hormonális változás
A vemhesség után a szuka szervezete hormonális változáson megy keresztül. Ez a hormonszintváltozás hatással lehet a viselkedésére, különösen a progeszteron hormon, amely a vemhesség után megemelkedik. Ez a hormon felkészíti a szervezetet egy esetleges vemhességre - még akkor is, ha a szuka nem volt párosítva. Ez idő alatt a szuka nyugodtabbá vagy gyengédebbé válhat, sőt néha visszahúzódóbbnak vagy ingerlékenyebbnek tűnhet. Ezek a hormonális ingadozások teljesen normálisak, és általában néhány hét múlva elmúlnak.
A rendszeres egészségügyi ellenőrzések azonban segíthetnek az esetleges hormonális változások és rendellenességek korai felismerésében.

Hangulatváltozások
Egyes szukáknál a tüzelés után is előfordulnak hangulatingadozások. Hirtelen szeretetteljesebbnek vagy távolságtartóbbnak tűnhetnek. Előfordulhat, hogy a szuka nem szeret annyit játszani, vagy visszahúzódik. Ezek a változások általában átmenetiek, és idővel normalizálódnak. Segíthet, ha ebben a fázisban - attól függően, hogy hogyan érzi magát - extra figyelmet és pihenést biztosít a kutyának, hogy növelje a jólétét.
Hamis vemhesség
A hőség után gyakori jelenség az úgynevezett álvemhesség. Ilyenkor a kutya úgy viselkedik, mintha vemhes lenne, pedig nem az. Elkezdhet játékokat vagy más tárgyakat "kölyökkutyaként" kezelni, fészket épít, és még tejet is termel. A vemhesség természetes reakció a hormonális hullámra, de érzelmileg megterhelő lehet a szuka számára. Fontos, hogy ebben az időszakban türelmet tanúsítson, és ne stresszelje tovább a szukát.

Mit tehetsz?
Ha azt veszi észre, hogy kutyája viselkedése megváltozik a tüzelés után, néhány dologgal támogathatja őt:
Pihenés: Adjon időt és teret kutyájának a pihenésre. Ne terhelje túl őt olyan tevékenységekkel, amelyeket esetleg nem akar csinálni.
Egészségügyi ellenőrzés: Ha úgy érzi, hogy a viselkedésváltozás szokatlanul hosszú ideig tart, vagy a kutya a fájdalom jeleit mutatja, tanácsos állatorvoshoz fordulni. Néha hormonális egyensúlyhiány vagy más egészségügyi problémák lehetnek az okok.
Hamisvemhesség: Ha kutyája a hamis vemhesség jeleit mutatja, például játékokat gyűjt vagy fészket épít, nem szabad túlzottan bátorítani. Kerülje a túlzott figyelmet ilyenkor, hogy ne erősítse meg a viselkedést.
Tevékenységek: Az adaptált tevékenységek segíthetnek a kutya mozgásban tartásában anélkül, hogy túlterhelnék. A mentális stimuláció, például az agyjátékok szintén pozitív hatással lehetnek a hangulatra.
Segít az ivartalanítás?
A hőség idején fellépő, a nemi hormonok miatt kialakuló viselkedés biztonsággal megelőzhető ivartalanítással. Más viselkedésbeli változásokra általában nem kell számítani az ivartalanítás következtében, ha azokat nem ezek a hormonok váltják ki. A hamis vemhesség tünetei (mint például a cicák duzzadása, a kitömött állatok őrzése és védelme, valamint az általános kedvetlenség) szintén megelőzhetők ivartalanítással .
Következtetés a tüzesség miatti temperamentumváltozásról
A vemhesség utáni viselkedésváltozás sok szuka esetében teljesen normális. A hormonális változások és az ezzel járó viselkedésbeli változások általában türelemmel és nyugalommal leküzdhetők. Figyelje meg a kutyáját alaposan, és adjon neki annyi időt, amennyire szüksége van a felépüléshez. Ha úgy érzi, hogy valami nincs rendben, mindig érdemes felkeresni az állatorvost.
Források és releváns linkek
Busch L. (2024). Die Läufigkeit bei der Hündin – Physiologie und Störungen. team.konkret.
Kohn B, Schwarz G (1017). Praktikum der Hundeklinik. 12., aktualisierte Auflage. Enke Verlag.
Günzel-Apel A, Bostedt H (2016). Reproduktionsmedizin und Neonatologie von Hund und Katze. 1. Auflage. Schattauer GmbH.
Wehrend K (2012). Die Kastration der Hündin. team.konkret.