A leggyakoribb szívbetegségek kutyáknál
Különösen gyakori az úgynevezett tágult kardiomiopátia és a szívelégtelenség. Egyes kutyafajták gyakrabban érintettek, mint mások. A szívbetegség kockázata is nő a kutya korával. Bár gyógyíthatatlan, a szívbetegségben szenvedő kutyáknak még mindig lehet boldog és a fajnak megfelelő kutyaéletük.

Dilatált kardiomiopátia (DMK): diagnózis és ellenőrzés.
Ezt a betegséget kutyáknál a szív bal vagy mindkét kamrájának tágulása és az izomműködés gyengülése jellemzi. Ez egy születés utáni, szerzett szívbetegség, amelynek számos oka lehet: Idiopátiás (pontos ok ismeretlen), genetikai ok (örökletes), endokrin rendellenességek, toxikus vagy gyulladásos okok, valamint a ritkább, hiány- vagy alultápláltság okozta táplálkozási szívbetegség. Ez utóbbit az amerikai cocker spánielnél írták le. Ez egy taurinfüggő DKM. Ezt a leletet macskáknál könnyebb diagnosztizálni, mint kutyáknál. A dilatált kardiomiopátia gyakori a nagy kutyafajtáknál, de az érintett fajtákon belül a gyakoriság változó:
-
Skót szarvaskutya: 6,0%
-
Dobermann: 5,8%
-
Ír farkaskutya: 5,6%
-
Nagy dán dog: 3.9%
-
Boxer: 3,4%
-
Új-Fundland: 1,3%
Az információ a 80-90-es években végzett vizsgálatokból származik. A DKM még mindig a második leggyakoribb szerzett szívbetegség a kutyáknál. A kardiomiopátiákat klinikai DKM-re és szubklinikai DKM-re osztják. Az előbbi olyan egyértelmű tüneteket mutat, mint a gyenge teljesítmény, köhögés, légszomj, a hátsó negyedek gyengesége és a hirtelen szívhalál, és így egyértelmű megállapításokat tesz lehetővé. Az igazi problémát a klinikai DKM-et megelőző szubklinikai DKM jelenti, mivel ez általában észrevétlen marad. A kutya egészségesnek tűnik. A szubklinikai fázis a fajtától függően körülbelül 2-5 évig tart, és csak lassan fejlődik aggasztó szívtágulássá. A későbbi akut DKM egyértelmű jelei azonban a szívritmuszavarok, mint például a pitvarfibrilláció (AF) és a kamrai extrasystolák (VES). A kardiomiopátia korai jeleinek felismerése és leküzdése érdekében a kardiológia a korai diagnózisra és a megelőzésre támaszkodik, röntgen, szívultrahang vagy EKG segítségével. Az utóbbi esetben 24 órás EKG-t kell készíteni. Egy egészséges kutyának mindig van néhány extraszisztolája minden nap, amelyek a fiziológiás szívritmuson kívüli szívritmuszavarok. A boxer és a dobermann esetében például akár 50 VES/24h (korai kamrai összehúzódások) is ártalmatlannak tekinthető. 50 (100) és több VES/24h jelenlétében a szinkópa (rövid ideig tartó eszméletvesztés) és a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen megnő.
Szívelégtelenség kutya: diagnózis és ellenőrzés.
Ebben a betegségben a szív már nem képes elegendő vért pumpálni a keringési rendszerbe ahhoz, hogy a szervezetet megfelelően ellássa oxigénnel. Az eredmény az erek összeszűkülése, ami a betegség megfelelő tüneteivel, például erős köhögéssel és/vagy légszomjjal jár. Ugyanez történik akkor is, ha a szívbillentyűk kóros elváltozása áll fenn. Ha ezek már nem zárnak megfelelően, a vér megfelelő áramlása is jelentősen megszakad. A szívelégtelenség fő oka a krónikus billentyűbetegség, amely főként kisebb kutyafajtáknál, például tacskóknál, uszkároknál, yorkshire terriereknél és hasonlóknál, valamint néha idősebb kutyáknál fordul elő. Ha ez hosszú ideig észrevétlen marad, a pitvar és a kamra kórosan megnagyobbodhat. Ez a folyamat gyakran fokozatos. Az úgynevezett preklinikai fázisban a kutya egészségesnek tűnik. A betegség lefolyása során azonban a kutya sétáltatásakor fáradtság, légszomj vagy akár köhögés is jelentkezik. Előrehaladott betegségben, ezek a tünetek akkor is jelentkeznek, amikor a kutya nyugalomban van. Az ájulás, a szívmegállással járó vérkeringés összeomlásának kockázata óriási mértékben megnő. A rendszeres megelőző vizsgálatok és a korai gyógyszeres terápiás intézkedések jó eredményeket mutatnak. Az olyan kiegészítő intézkedések, mint a megfelelő testmozgás, az egészséges táplálkozás és a normál testsúly, segítenek a szívbeteg kutyák életminőségének hosszú éveken át történő fenntartásában.